-
Fehérvár a Nagy Háborúban
Az I. világháború Székesfehérvárhoz kapcsolódó eseményeit, szereplőit, történéseit mutatja be a Városi Levéltár és Kutatóintézet új előadássorozata. A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvánnyal közös sorozat első részében az I. világháború hadszinterein működő tábori lelkészi szolgálatot ismerhetik meg az érdeklődők június 6-án, csütörtökön 17 órától a Városi Levéltár Szekfű Gyula termében, a Zichy liget - Malom utca sarkán.
2024.05.31. -
II. András koronázására emlékezünk
1205. májusában két ünnepi eseménynek voltak tanúi azok, akik bebocsáttatást nyertek a Szűz Mária Bazilika falai közé. Előbb egy gyermekkirálynak, III. Lászlónak adták meg a végtisztességet, akit az Árpád-házi uralkodók közül utolsóként temettek el Székesfehérvárott. Május 29-én viszont már nem a vég, hanem az új kezdet került az érdeklődés középpontjába. Ezen a napon koronáztak királlyá egy harmincas évei elején járó fiatal férfiút, aki már nagyon várta ezt a pillanatot.
2024.05.28. -
666 éve, 1358. május 15-én kezdte el írni Fehérváron a Képes Krónika alapszövegét Kálti Márk
Udvari pap-historikus és székesfehérvári lakos. A Szűz Mária Bazilikában teljesített szolgálatot, és itt, Magyarország ősi koronázó templomában juthatott hozzá régi gesztáinkhoz, krónikáinkhoz, továbbá más írásos forrásaihoz (oklevelek, királyok halálozási jegyzékei), amelyekből művének megírásához merített.
2024.05.15. -
Az Aranybulla ünnepe
A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.
2024.04.24.
Ma lenne 90 éves Kovács Ferenc mesteredző a Videoton örökös tiszteletbeli elnöke
Kovács Ferenc 1934. január 7-én született Budapesten. Az MTK saját nevelésű játékosaként 1954-ben mutatkozott be az élvonalban. Kétszeres magyar bajnok és Közép-Európai Kupa-győztes volt. Legnagyobb nemzetközi sikerét utolsó teljes idényében érte el 1964-ben, amikor döntőbe jutottak a Kupagyőztesek Európa Kupájában. Játszott a 3-3-as döntetlennel végződött brüsszeli fináléban és a megismételt antwerpeni mérkőzésen is, ahol végül a portugál Sporting Lisboa 1-0-ra győzött.
Edzői pályafutását 1965-ben az MTK utánpótlásában kezdte, majd 1968 és 1969 között, két idényen át vezetőedző volt. Az első szezonban tanítványai megnyerték a Magyar Népköztársasági Kupát.
Három időszakban is volt a Videoton vezetőedzője: 1972 és 1977 között megszilárdította a székesfehérvári csapat helyét az élvonalban, sőt az 1975/76-os idényben az utolsó pillanatig nagy versenyben volt a bajnoki címért a Ferencvárossal, de végül a második hellyel kellett beérnie.
A nyolcvanas évek közepén két bajnoki harmadik hely mellett az 1985-ös UEFA Kupa-döntőbe jutás volt edzői pályafutásának csúcsa. Ő az egyetlen magyar, aki futballistaként és szakemberként is nemzetközi kupadöntőben szerepelt magyar csapattal.
Harmadik fehérvári edzői időszaka mindössze egy idényig tartott 1987/88-ban.
1977-ben a bajnok Vasas SC irányítását vette át Illovszky Rudolftól, közben a világbajnokságra készülő magyar válogatottnál Baróti Lajos szövetségi kapitány segítője is volt. Az argentínai torna után a leköszönő Baróti helyett ő lett a szakvezető, az 1979-es lemondásáig nyolc mérkőzésen két győzelem, négy döntetlen és két vereség volt a mérlege.
Egerben 1970 és 1972, Debrecenben 1980 és 1983, Szegeden pedig 1989 és 1990 között dolgozott, majd két évig az Újpestnél lett vezetőedző. Az 1986/87-es idényben a spanyol Las Palmas edzője volt. A mesteredző a 2018. május 30-án bekövetkezett halála előtt is aktívan élt, a labdarúgásnak szentelte mindennapjait: 2008 óta a Videoton FC tiszteletbeli elnöke volt, illetve a magyar szövetségben is dolgozott.