Ma lenne 90 éves Kovács Ferenc mesteredző a Videoton örökös tiszteletbeli elnöke

Ma lenne 90 éves Kovács Ferenc labdarúgó mesteredző, korábbi szövetségi kapitány. Ő az egyetlen magyar, aki futballistaként és szakemberként is nemzetközi kupadöntőben szerepelt magyar csapattal. Kovács Ferenc mesteredző, a Videoton örökös tiszteletbeli elnökének szobrát tavaly augusztusban avatták fel a Sóstói Stadion főbejárata előtt.
2024.01.07. 06:53 |
Ma lenne 90 éves Kovács Ferenc mesteredző a Videoton örökös tiszteletbeli elnöke

Kovács Ferenc 1934. január 7-én született Budapesten. Az MTK saját nevelésű játékosaként 1954-ben mutatkozott be az élvonalban. Kétszeres magyar bajnok és Közép-Európai Kupa-győztes volt. Legnagyobb nemzetközi sikerét utolsó teljes idényében érte el 1964-ben, amikor döntőbe jutottak a Kupagyőztesek Európa Kupájában. Játszott a 3-3-as döntetlennel végződött brüsszeli fináléban és a megismételt antwerpeni mérkőzésen is, ahol végül a portugál Sporting Lisboa 1-0-ra győzött.

Edzői pályafutását 1965-ben az MTK utánpótlásában kezdte, majd 1968 és 1969 között, két idényen át vezetőedző volt. Az első szezonban tanítványai megnyerték a Magyar Népköztársasági Kupát.

Három időszakban is volt a Videoton vezetőedzője: 1972 és 1977 között megszilárdította a székesfehérvári csapat helyét az élvonalban, sőt az 1975/76-os idényben az utolsó pillanatig nagy versenyben volt a bajnoki címért a Ferencvárossal, de végül a második hellyel kellett beérnie.

A nyolcvanas évek közepén két bajnoki harmadik hely mellett az 1985-ös UEFA Kupa-döntőbe jutás volt edzői pályafutásának csúcsa. Ő az egyetlen magyar, aki futballistaként és szakemberként is nemzetközi kupadöntőben szerepelt magyar csapattal.

Harmadik fehérvári edzői időszaka mindössze egy idényig tartott 1987/88-ban.

1977-ben a bajnok Vasas SC irányítását vette át Illovszky Rudolftól, közben a világbajnokságra készülő magyar válogatottnál Baróti Lajos szövetségi kapitány segítője is volt. Az argentínai torna után a leköszönő Baróti helyett ő lett a szakvezető, az 1979-es lemondásáig nyolc mérkőzésen két győzelem, négy döntetlen és két vereség volt a mérlege.

Egerben 1970 és 1972, Debrecenben 1980 és 1983, Szegeden pedig 1989 és 1990 között dolgozott, majd két évig az Újpestnél lett vezetőedző. Az 1986/87-es idényben a spanyol Las Palmas edzője volt. A mesteredző a 2018. május 30-án bekövetkezett halála előtt is aktívan élt, a labdarúgásnak szentelte mindennapjait: 2008 óta a Videoton FC tiszteletbeli elnöke volt, illetve a magyar szövetségben is dolgozott.

Várostörténet

  1. Fehérvár a Nagy Háborúban

    Az I. világháború Székesfehérvárhoz kapcsolódó eseményeit, szereplőit, történéseit mutatja be a Városi Levéltár és Kutatóintézet új előadássorozata. A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvánnyal közös sorozat első részében az I. világháború hadszinterein működő tábori lelkészi szolgálatot ismerhetik meg az érdeklődők június 6-án, csütörtökön 17 órától a Városi Levéltár Szekfű Gyula termében, a Zichy liget - Malom utca sarkán.

    2024.05.31.
  2. II. András koronázására emlékezünk

    1205. májusában két ünnepi eseménynek voltak tanúi azok, akik bebocsáttatást nyertek a Szűz Mária Bazilika falai közé. Előbb egy gyermekkirálynak, III. Lászlónak adták meg a végtisztességet, akit az Árpád-házi uralkodók közül utolsóként temettek el Székesfehérvárott. Május 29-én viszont már nem a vég, hanem az új kezdet került az érdeklődés középpontjába. Ezen a napon koronáztak királlyá egy harmincas évei elején járó fiatal férfiút, aki már nagyon várta ezt a pillanatot.

    2024.05.28.
  3. 666 éve, 1358. május 15-én kezdte el írni Fehérváron a Képes Krónika alapszövegét Kálti Márk

    Udvari pap-historikus és székesfehérvári lakos. A Szűz Mária Bazilikában teljesített szolgálatot, és itt, Magyarország ősi koronázó templomában juthatott hozzá régi gesztáinkhoz, krónikáinkhoz, továbbá más írásos forrásaihoz (oklevelek, királyok halálozási jegyzékei), amelyekből művének megírásához merített.

    2024.05.15.
  4. Az Aranybulla ünnepe

    A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.

    2024.04.24.